RMDSZ TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: K. Bodor András
- október 25., hétfô VII. évfolyam, 1586. szám
- Markó Béla találkozója szatmári magyar vállalkozókkal
- Verestóy Attila frakcióvezetô az Európai Néppárt berlini ”Bôvítési Fórum”-án
- Tanácskozás a marosvásárhelyi magyar nyelvû felsôfokú oktatásról
- Markó Béla a legutóbbi magyarellenes provokációkról (Népújság)
- Ülésezett a Kolozs megyei MKT
- Szilágy megyei hírek
- Markó Béla találkozója szatmári magyar vállalkozókkal
Markó Béla szövetségi elnök volt a fôvédnöke az RMDSZ Szatmár megyei szervezete, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a Szatmár megyei Magyar Vállalkozók Baráti Társasága által szervezett jótékonysági Gálaestnek, amelyre pénteken, október 22-én este került sor az Északi Színház termében, amelynek célja anyagi alapokat gyûjteni a szatmárnémeti RMDSZ-székház felújításához és átalakításához, illetve az Északi Színház magyar társulatának támogatásához.
Bevezetôként az est fôvédnöke, Markó Béla RMDSZ-elnök köszöntötte a résztvevôket, és mint mondta, ebbôl a régióból már sok értékes kezdeményezés származott, a legdrágábbat, a nyelvünket is innen kaptuk – a különbözô nyelvjárások vetélkedése során az e térségben beszélt nyelv alapozta meg irodalmi nyelvünket. A most elinduló kezdeményezés által a kultúra, az érdekvédelem, érdekképviselet, a politika és a gazdaság ad egymásnak kezet – a cél: önmagunk megkeresése, az akció nevének, az „identitás”-nak is ez a lényege! – mondta az RMDSZ elnöke.
A közadakozás ötletét több mint száz szatmári magyar vállalkozó karolta fel; hozzájuk társultak a gálamûsor keretében fellépô színészek, akik honoráriumukról az estély javára lemondva, színvonalas mûsorral szórakoztatták a nézôket. A 120 megkeresett vállalkozóból kb. százan adakoztak, a bevétel 130 millió lej körüli (nem végleges adat), valamint 8 millió lej értékû bútor az RMDSZ-székház számára.
- Verestóy Attila és Kelemen Kálmán az Európai Néppárt berlini ”Bôvítési Fórum”-án
- október 22–24-e között Verestóy Attila az RMDSZ szenátusi frakcióvezetôje és Kelemen Kálmán az RMDSZ kereszténydemokrata platformja, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke részt vett Berlinben az Európai Néppárt és a Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett Az EU és a tagjelöltek a bôvítés feltételeirôl címû konferencián, amelyen az európai keresztény-konzervatív pártok elemezték az európai integráció gyorsításának lehetôségeit. A résztvevôk egyetértettek abban, hogy nagyon fontos az erôs középosztály és a mûködô civil társadalom kiépítése a kelet-európai országokban. A néppárti küldöttek ugyanakkor fontosnak tartották, hogy a nemzetiségi kérdések megnyugtatóan legyenek rendezve a felvételre váró országokban, s a hozzászólók külön értékelték a Szlovákiában és a Romániában foganatosított intézkedéseket a kisebbségek helyzetének javítása terén, s kifejezték azon reményüket, hogy ezek a folyamatok további pozitív fejleményeket eredményeznek.
A konferencia ugyanakkor tapasztalatcserére is szolgált, hiszen az Európa Parlament és az Európa Bizottság vezetô tisztségviselôi mellett az elôadók között szerepelt Alexandru Herlea integrációs miniszter, Szájer József a Fidesz-MPP frakcióvezetôje, I. Pilip cseh képviselô az európai szociális politika szakértôje és J. Kulakowski, Lengyelország integrációs tárgyalóbizottságának vezetôje is.
Verestóy Attila szenátor az RMDSZ Tájékoztatónak elmondta, hogy a konferencia fontos volt olyan szempontból is, hogy hozzájárult az Európai Parlament legerôsebb frakciójával rendelkezô Néppárt integrációval kapcsolatos álláspontjának a kialakításához is. A szenátusi frakcióvezetô emlékeztetett arra is, hogy a tárgyalások minden tagjelölttel való elkezdésérôl szóló néppárti nyilatkozat (melyet az RMDSZ is hathatósan szorgalmazott) is fontos szerepet játszik majd a helsinki döntésben. A nyugat-európai politikusokkal való megbeszéléseinken újra szóvá tettük annak szükségességét, hogy az itthoni nehézségek ellenére, az EU kezdje el a tárgyalásokat Romániával is, ezzel ismervén el a jelenlegi kormány integrációs törekvéseit valamint a politikai és a gazdasági reform iránti elkötelezettségét – mondta Verestóy Attila.
- Tanácskozás a marosvásárhelyi magyar nyelvû felsôfokú oktatásról
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem keretében folyó magyar nyelvû oktatás fejlesztésérôl, intézményesítési lehetôségeirôl tanácskoztak 1999. október 23-án, a marosvásárhelyi Szövetségi Elnöki Irodában az egyetem szenátusának magyar nemzetiségû tagjai, valamint az intézményben tanuló diákok képviselôi. A tanácskozáson részt vett Markó Béla szövetségi elnök, valamint az Oktatási Minisztérium részérôl Kötô József államtitkár. A megbeszélések során a résztvevôk elemezték az oktatási intézmény magyar tanárainak közös fellépéseként megszületô, a magyar nyelvû képzés kiszélesítésére vonatkozó dokumentum szövegét, illetve azokat a stratégiai kérdéseket, amelyeknek az említett célkitûzés maradéktalan megvalósításához kell vezetniük. A résztvevôk egyetértettek abban, hogy a marosvásárhelyi magyar nyelvû felsôfokú oktatás bôvítésének, valamint önállósulásának nincs alternatívája, ez a célkitûzés pedig csak az intézményben dolgozók és az RMDSZ összehangolt fellépése által válik elérhetôvé.
- Markó Béla a legutóbbi magyarellenes provokációkról (Népújság)
Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét a Népújság kérdezte meg Gh. Funar legutóbbi magyarellenes provokációjáról.
– Hogyan kommentálja elnök úr Gheorghe Funarnak a magyar nemzeti ünnep alkalmából végrehajtott produkcióját?
– Én nem is ezt kommentálnám elsôsorban, amit Gheorghe Funar mondott, illetve amit az általa kiadott közlemény tartalmaz. Nekem azt kell kommentálnom a lehetô legkomolyabban, hogy ezt most már sem a kormánynak, sem az igazságszolgáltatásnak nem szabadna tovább tûrnie. Tehát az igazságszolgáltatás és a kormány, meg a kormánykoalíció gyengesége ad lehetôséget Gheorghe Funarnak meg a hozzá hasonlóknak arra, hogy sorozatos magyarellenes provokációkat szervezzenek. A néhány héttel ezelôtt Aradon történteket ismeri a közvélemény, aminek semmi következménye nem lett, s ettôl csak vérszemet kaphatott az elhíresült polgármester. Nem tudok arról, hogy nyomozást indítottak volna, hogy valakit felelôsségre vontak volna, holott mi tovább kértük. Ennek az elnézô magatartásnak a következménye, hogy Gheorghe Funarnak van bátorsága ismételten izgatni, uszítani a magyarok, és Magyarország ellen. Mi ezt természetesen ezúttal sem hagyhatjuk szó nélkül (…), ismétlem, a koalíciós vezetôknek, a miniszterelnöknek, s magának az igazságügyminiszternek is még egyszer föl fogom vetni ezt a kérdést, és nyilván kivizsgálást meg eljárást sürgetünk. Nagyon remélem, hogy erre elôbb-utóbb sor kerül, mert nem elszigetelt jelenségrôl van szó. Az utóbbi idôben szó nélkül hagynak számos olyan megnyilvánulást, amelyeket nem volna szabad szó nélkül hagyni.
(…) A két ország minél jobb viszonya valóban mind a két félnek egyaránt érdeke. De ez nem jelenti azt, hogy a két ország bármelyikének is el kell hallgatnia a véleményét és hogy szônyeg alá kell sepernie, jelentéktelen incidensként kezelnie olyan dolgokat, mint például a kolozsvári fôkonzulátus elleni provokációk. Ilyen szempontból, be kell vallanom, nekem is volt hiányérzetem, viszont az Alföldi László által kiadott közlemény tartalmát jónak tartom. Ez valóban egyértelmû, világos. Erre most a román kormánynak és a külügyminisztériumnak nyilvánvalóan valamilyen módon reagálnia kell (…), mert a diplomácia szabályai szerint meg kell ezt tenniük. Utaltam már az Aradon történtekre, Kolozsváron sem ez az elsô provokáció a fôkonzulátus ellen. Vagy ahogy az ellenzék a maga nacionalista ostobaságait hangoztatja és erre a kormánytól senki nem reagál, meg ami a történelemkönyvekkel történik, szerintem ezek 1989 elôtti szemléletet elevenítenek föl, és nem tekinteném veszélytelennek.
– Végül is a kormánynak alkotmányos kötelessége eljárni, s az ügyészségnek és a rendôrségnek is, mert ez nyílt uszítás.
– Így van. Nem kell ide följelentés, hiszen az uszítás hivatalból üldözendô cselekmény az én véleményem szerint, csakhogy ehhez erô kellene, határozottság és bátorság, ami sajnos, a kormánykoalícióban nagyon ritkán van meg. S egyre kevesebb a választások elôtt.
- Ülésezett a Kolozs megyei MKT
- október 23-án, szombaton délelött ülésezett az RMDSz Kolozs Megyei Képviselôk Tanácsa, melyen megválasztották a területi szervezet helyhatósági választásokkal foglalkozó kampánystábját.
Az MKT elhalasztotta a döntést arról, hogy a 2000-ben tartandó helyhatósági választásokon állítson-e önálló polgármester-jelöltet vagy sem. A testület közleményben hangsúlyozta: a megyei RMDSZ egyáltalán nem tett le ezen szándékáról, de egyetért a szervezet politikai tanácsának javaslatával, hogy halassza el döntését mindaddig, amíg a helyi közigazgatási és a választási törvényekkel kapcsolatos módosításokat a parlament nem fejezi be. A kolozsvári viszonyokat tekintve egyáltalán nem kedvezô az a változat, amely nem teszi lehetôvé, hogy egy polgármester-jelölt visszalépjen valamely más jelölt javára. Hogyha az RMDSZ önálló polgármester-jelöltet állít Kolozsváron, a támogatottsági arányokat tekintve könnyen elôfordulhat, hogy a második fordulóba Gh. Funar és az RMDSZ jelöltje kerül. Elhangzott, hogy az RMDSZ tudatában van annak, milyen kevés az esély arra, hogy jelöltje megnyerje a választásokat, éppen ezért a jelöltállítás lényege mindenekelôtt az alkupozíció-teremtés az alpolgármesteri tisztség megszerzéséért és a választópolgárok mozgósítása.
- Szilágy megyei hírek
- október 22-én, pénteken Zilahon ülésezett a Helyi Képviselôk Tanácsa, mely RMDSZ évi rendes közgyûlését (október 29.) volt hivatott elôkészíteni. A jelen lévôk ugyanakkor megvitatták a helyi tisztújításokkal, illetve a november 6-i zilahi Szüreti bállal kapcsolatos szervezési kérdéseket.
Október 23-án szombaton Tanügyi Fórum és székházavatás volt Zsibón. A református egyház által az RMDSZ rendelkezésére bocsátott házat az RMDSZ tagság önfeláldozó közmunkával felújította s az 1956-os forradalom évfordulóján Magyar Házzá avatta. Az eseményt tanügyi fórum követte, mely során megvitatásra kerültek az anyanyelvi oktatás bôvítésére irányuló tennivalók. A megyei szervezet részérôl részt vettek: Seres Dénes szenátor – elnök, Vida Gyula képviselô, Deák László ügyvezetô elnök, Kerekes Edit a zilahi RMDSZ elnöke, Faluvégi Zoltán megyei fôtanfelügyelô helyettes, Bóné Vilmos a megyei RMDSZ tanügyi alelnöke, László Tibor tanfelügyelô, az RMPSZ megyei elnöke, Nagy Árpád tanfelügyelô.