RMDSZ TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: K. Bodor András
- október 21., csütörtök VII. évfolyam, 1584. szám
*** Október 21-én, csütörtökön tartotta szokásos heti sajtóértekezletét Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában. A szövetségi elnök mellett ezúttal jelen voltak: Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, a Szenátus mezôgazdasági szakbizottságának alelnöke, Borbély László, a Közmunkaügyi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára, Demeter János államtitkár, kormányfôtitkár-helyettes és Rákóczi Lajos, a Képviselôház védelmi, közrendvédelmi és nemzetbiztonsági bizottságának tagja.
Markó Béla bevezetôjében az aktuális politikai és szociális történések ismertetése során kitért az aradi polgármesteri találkozóra, amelyet az RMDSZ helyhatósági választásokra való elôkészületeinek sorába beilleszkedô eseményként értékelt, majd a lakosságot közvetlenül érintô súlyos szociális problémáról, a lakások fûtésének és a melegvíz-szolgáltatásnak a megoldatlanságáról szólva megállapította, hogy a kormány, az illetékes minisztériumok és hivatalok súlyos hibát követtek el. Lehet, hogy napokon belül megoldódik a kérdés, ám az 1989 elôtti idôkre emlékeztetô helyzet kialakítása megbocsáthatatlan vétség – szögezte le a szövetségi elnök. Markó Béla elmarasztalóan szólt arról, hogy ilyen gondok közepette egyes politikusok a tankönyvekrôl kirobbant vitába elegyednek, olyan kérdésekbe avatkoznak, amelyek kizárólag a szakemberekre, a történészekre tartoznak, és szégyenteljesnek nevezte azt, ami a Szenátus tanügyi bizottságában történt az egyik alternatív történelem tankönyv kapcsán. Végül a szekusdossziék átvilágítására vonatkozó törvény elfogadásáról szólva rámutatott arra, hogy bár ellentmondásosnak és sok tekintetben hatástalannak tartja, az RMDSZ mégis megszavazta a törvényt, mint régóta esedékes és szükséges lépést a kommunista diktatúra idején elszenvedett megaláztatások és jogtiprások orvoslása irányába.
Demeter János kormányfôtitkár-helyettes beszámolt a romániai magyar polgármesterek 3., aradi találkozójáról, melyet az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT), az ÜE Önkormányzatokért Felelôs Fôosztálya, valamint az Arad megyei RMDSZ szervezett közösen. Elmondotta, hogy a tanácskozáson több kormányzati tisztségviselô tartott elôadást a helyi önkormányzatok integrációs szerepérôl, a SAPARD program kínálta lehetôségekrôl, az Országos Lakásügynökség mûködésérôl és más, közérdekû kérdésekrôl, nem utolsósorban a helyhatósági választásokra való felkészülésrôl és az e tekintetben felmerülô feladatokról.
Borbély László, a Közmunkaügyi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy a Kormány milyen lépéseket szándékszik tenni a lakások fûtésével és a melegvíz-szolgáltatással kapcsolatban felmerülô problémák megoldása érdekében. Elmondta, hogy az RMDSZ és a Közmunkaügyi és Területfejlesztési Minisztérium szakemberei már augusztus hó folyamán kérték, hogy a Pénzügy- és az Ipari Minisztérium foglalkozzon a kérdéssel, mivel már akkor látható volt, hogy a tartozások kiegyenlítését nem lehet csak a helyi költségvetésbôl kompenzálni. Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a pénzügyminiszterrel ellentétben az RMDSZ támogatja azt a javaslatot, hogy a helyi tanácsok azokat a pénzösszegeket is megkapják a pótköltségvetésbôl, amelyekbôl magáncégektôl vásároltak fûtôanyagot, és nem az Országos Petróleum Társaságtól (SNP).
Rákóczi Lajos, a Képviselôház védelmi, közrendvédelmi és nemzetbiztonsági bizottság tagja az átvilágítási törvényrôl nyújtott részletesebb tájékoztatást. Az RMDSZ következetesen a törvény mihamarabbi elfogadása mellett volt, de a törvény végleges formájával elégedetlen. A törvény legnagyobb erénye, hogy megszületett, a legnagyobb hátránya viszont, hogy ilyen formában – mondta a Bihar megyei képviselô. Az átvilágítási törvény értelmében nemcsak az államelnök, a Parlament tagjai, miniszterek, államtitkárok múltja vizsgálható, hanem a polgármesterek, megyei tanácsosok, iskolaigazgatók, papok, orvosok, telefonközpont-igazgatók múltbeli tevékenysége is. Rámutatott arra, hogy a törvény életbe lépésétôl számítva hat hónapnak kell eltelnie, míg a tényleges átvilágítás elkezdôdhet, s ezért elôfordulhat az is, hogy a jövô évi választásokig nem lesz érezhetô az alkalmazása.
Kérdésre válaszolva, Markó Béla elmondta, az RMDSZ megszavazta a törvényt, mely kezdetet jelent ahhoz, hogy Romániában is, a térségben utolsóként rendezzék ezt a kérdést, de az RMDSZ fenntartja azon véleményét, hogy szükség van a törvény késôbbi módosítására.
Szabó Károly, a Szenátus mezôgazdasági bizottságának alelnöke kifejtette, fennáll annak a veszélye, hogy a Földtörvény bizonyos cikkelyeit ne a koalíciós egyezségeknek megfelelôen szavazzák meg. Az ellenzék nem ért egyet sem a törvény alapelvével, a restitúcióval, sem annak mértékével, ezért érdeke, hogy késleltesse a törvény vitáját. Az ellenzék malmára hajtja a vizet az is, hogy nagyon gyenge a fegyelem a koalíciós pártokon belül, s emiatt állandóan gondot okoz a kvórum is – mondta a szenátor, aki kifejtette, hogy mindezek ellenére az RMDSZ továbbra is bízik a koalíciós pártok elkötelezettségében a Földtörvény mielôbbi elfogadását illetôen.
*** 1999. október 20-án Takács Csaba ügyvezetô elnök Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel folytatott tanácskozást. A Takács Csaba kezdeményezésére létrejött találkozón részt vett Nagy F. István, az RMDSZ oktatási ügyvezetô alelnöke, illetve Gál András Levente miniszteri biztos és Ríz Ádám fôosztályvezetô. A megbeszélésen áttekintették a romániai magyar oktatás állapotát, valamint az RMDSZ és az Oktatási Minisztérium közötti együttmûködés jelenlegi helyzetét. A megbeszélésen megvitatták a romániai magyar anyanyelvû közép- és felsôfokú, illetve a posztgraduális képzés idôszerû kérdéseit, azon szempontok alapján, melyek egyrészt a romániai tanügyi törvény elfogadása, másrészt a minisztérium határon túli fejlesztési támogatásából adódnak. Az RMDSZ ügyvezetô elnöke kifejtette szövetségünk álláspontját, hogy az oktatást érintô anyaországi döntések meghozatalát a határon túli magyar szervezetekkel való konzultáció kellene hogy megelôzze. Ilyen megbeszélések tárgyát kell képezzék, többek között, a következô témakörök: ösztöndíjrendszer, szakoktatás és szakképzés támogatása, felsôfokú intézmények fejlesztése, vendégtanár-program – a megfelelô szakmai illetékességi körök bevonásával.