RMDSZ TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: K. Bodor András
- november 17., szerda VII. évfolyam, 1604. szám
- Mezôgazdasági szakemberek és politikusok tanácskozása Besztercén
- Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter sajtóértekezlete
- Interjú Kelemen Attilával az újonnan elfogadott Földtörvényrôl
- Mezôgazdasági szakemberek és politikusok tanácskozása Besztercén
*** Az RMDSZ Ügyvezetô Elnökségének gazdasági Fôosztálya és az RMGE Országos Elnöksége közös szervezésében 1999. november 20-án mezôgazdasági tanácskozást tartanak Besztercén. A tanácskozás célja az aktuális mezôgazdasági kérdések és gondok megvitatása. Részt vesznek RMDSZ-politikusok, parlamenti képviselôk, kormányzati tisztségviselôk, mezôgazdasági szakemberek és magyarországi meghívottak.
- Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter sajtóértekezlete
*** November 16-án, a kormány székhelyén sajtóértekezletet tartott Eckstein-Kovács Péter nemzeti kisebbségügyi miniszter. A sajtóértekezleten részt vett Markó Attila, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal Jogi Igazgatóságának fôigazgatója is. Napirenden szerepelt a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöbölésérôl szóló törvény tervezete; Antonescu szobrának felállítása Kolozsváron; a romániai romák egyes problémái, valamint e kisebbség támogatására szolgáló alapok kérdése.
A kisebbségügyi miniszter elmondta, hogy ebben az évben a Romák Pártja 4,6 milliárd lej állami támogatásban részesül. A fajgyûlölet, antiszemitizmus, xenofóbia és türelmetlenség elleni kampányra kiutalt alap – ebben az évben 835 millió lejt tesz ki – 90 százalékát a roma szervezetek kapják. A közös programokra és pályázatokra szánt állami alapból – amelynek összege 2,8 milliárd lej – a többi 16 nemzeti kisebbség szervezetei mellett jelentôs mértékben részesültek a roma szervezetek. A PHARE-program, amelynek rendeltetése országos stratégia kidolgozása a romák helyzetének javítására, 2 millió ECU-t irányoz elô e célra, de ez a pénz nem használható fel addig, amíg nem teljesülnek mindazok az elôírások, amelyeket az Európai Közösség programjainak finanszírozásakor alkalmaz. A PHARE-program kiegészítô programjai számára kiutalt 3 milliárd lej felhasználására már több pályázat érkezett a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatalba, és megkezdôdött a zsûrizés.
A kisebbségügyi miniszter közleményben foglalt állást a Kolozsvári Városi Tanács határozatával szemben, amely – a polgármester kezdeményezésére – Antonescu szobrának felállítása mellett döntött, s most, a sajtóértekezlet alkalmával megismételte tiltakozását. Kolozsvár polgármesterének kezdeményezése sérti azoknak az emlékét, akiket az Antonescu-rendszer idején üldöztek, megöltek azért, mert valamelyik nemzeti közösséghez vagy etnikumhoz tartoztak. Az alatt az idô alatt, amíg Antonescu marsall az ország teljhatalmú vezetôje volt, zsidóellenes törvényeket vezettek be, faji alapon eltörölték e közösség elemi állampolgári jogait és szabadságjogait. Nagyszámú zsidót és romát kivégeztek vagy haláltáborokba küldtek Transznisztriába a diktátor tudtával és cinkosságával.
Markó Attila ismertette a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának felszámolásáról szóló törvény tervezetét. E jogszabály hatóköre kiterjed nemcsak az etnikai vagy nemzetiségi alapon történô hátrányos megkülönböztetésre, hanem valamennyi megkülönböztetésre, kizárásra, megszorításra, aminek célja az alapvetô emberi jogok és szabadságjogok gyakorlatának korlátozása az élet valamennyi területén. Így a törvény elfogadása után „a Kisebbségvédelmi Hivataltól független életet élhet“. A készülô törvény szerint a hátrányos megkülönböztetés kihágásnak számít, és 500 ezertôl több millió lejig terjedô pénzbírsággal büntetik. E kérdés kezelésére országos hivatal létesül.
A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálásával kapcsolatban a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal vezetôje elmondta, hogy az errôl szóló jogszabály tervezete elkészült, és az illetékes minisztereknél van láttamozás végett.
- Interjú Kelemen Attilával az újonnan elfogadott Földtörvényrôl
*** A Szenátus által elfogadott Földtörvény Kelemen Attila, az RMDSZ képviselôházi frakcióvezetôje szerint a négy év kormányzati idôszakának egyik legfontosabb törvénye. Ez a jogszabály a tulajdon szentségének elvét hivatott visszaállítani. Munkatársunk, Papp Gyula Attila a Földtörvény nyújtotta új lehetôségekrôl kérdezte Kelemen Attilát, aki a jogszabály egyik kezdeményezôje.
– Miben áll a jelentôsége ennek az új jogszabálynak, amelynek elfogadása a kormánykoalíció egyik ígérete volt? Milyen konkrét, számszerû adatokat ír elô az új törvény?
– A Földtörvényként közismertté vált, a szántóföldek és erdôterületek tulajdonjogának visszaszolgáltatásával kapcsolatos intézkedéseket szabályozó törvényt szavazta meg a Szenátus nagy szavazattöbbséggel. A nagy szavazatarány is azt bizonyítja, hogy legyenek a szenátorok akár a koalíciós pártok tagjai, akár az ellenzéki pártoké, mindenképpen érzékelik a törvény fontosságát. A Földtörvény az 1945-ös földreform idejéig nyúlik vissza, és 50 hektárig juttatja vissza a szántóföldeket a volt tulajdonosoknak, az erdôk esetében pedig 10 ha a felsô határ örökhagyónként. Sok vita folyt arról, hogy ezek a határok megfelelôek-e vagy sem. Alapos elemzés után arra a megállapításra jutottunk, hogy ez a tulajdon visszaszolgáltatási mód 95,4%-ban visszajuttatja a földet a jogos tulajdonosaiknak. Tehát mintegy 4,6 százalékot képeznek azok, akiknek a földjeik nem kerülhetnek vissza tulajdonukba. El kellett dönteni azt, hogy mi a fontosabb: visszajuttatni annak a 95%-nak a tulajdonát most, amikor erre adottak a lehetôségek, és a maradék 5 százalék tulajdonjogaiért a késôbbiekben küzdeni, vagy elutasítani az öt százalékot kitevô tulajdonosokért a nagy többség jogainak rendezését. A tulajdonosi szerkezetváltás egyik alapvetô törvénye Romániában a most elfogadott jogszabály a 18-as törvény mellett, amely – minden hiányossága mellett – megszüntette a termelôszövetkezeteket, s amely az elsô komoly birtokosi szerkezetváltás volt az 1989-es fordulatot követôen.
– Ez a jogszabály rendezi az RMDSZ és a magyarság számára is nagy fontossággal bíró közbirtokossági tulajdonviszonyok kérdését is. Kérem, ismertesse a törvény adta lehetôségeket ebben a vonatkozásban.
– A közbirtokosságok problémáját közös oszthatatlan vagyonként szabályozza a törvény. Az erdôbirtokok esetében tíz hektár az örökhagyónkénti visszaigényelhetô terület, de ezeket csak közös vagyonként lehet kezelni, vagyis nem lehet kiszakítani a közbirtokosságból. A törvény úgy rendelkezik, hogy a törvény hatályba lépése utáni 90 napon belül kell bejegyeztetni a társulási formákat. Ezek változó formákban léteztek, a melyek a köztudat ellenére nem csak magyar érdekeltségûek, románok lakta vidéken is mûködtek ilyen jellegû birtoktestek. A törvény szelleme nem úgy fogja fel az erdôtulajdont, mint a vagyonszerzés egy újabb lehetôségét, hiszen az erdôgazdálkodási tevékenység során az erdôrendtartási szabályok szerint kell eljárni. Ebben a tevékenységi körben kezdetben vélhetôleg több lesz a kiadás, mint a bevétel, hiszen az erdôtulajdonost kötelezni fogja a törvény arra, hogy erdôpásztorokat, erdészeket alkalmazzon az erdô védelmének, az erdô szakszerû kihasználásának érdekében.
– Milyen más törvényekkel akarják a Földtörvény rendelkezéseit gyakorlatba ültetni? Vannak-e újabb, a mezôgazdasági szférát érintô törvénytervezetek elôkészületben?
– A Földtörvénnyel kapcsolatban szoktuk hangoztatni, hogy ez egy kerettörvény, amelyet ki kell egészíteni. A jogos földtulajdonukhoz juttatott volt tulajdonosokat valamilyen módon egy mûködô mezôgazdasági rendszerbe kell visszahelyezni. Ez azt feltételezi, hogy a Földtörvényt ki kell egészíteni a mezôgazdasági biztosításról szóló törvénnyel, az állattenyésztést szabályozó törvénnyel, a hosszú lejáratú mezôgazdasági kölcsönök törvényével. Ezek mind olyan törvények lesznek, amelyek a visszaszolgáltatott mezôgazdasági vagyont mûködôképessé tudják tenni. Reméljük, hogy a most elfogadott törvénynek az alkalmazása nem fog annyi feszültséget gerjeszteni, mint ahogy tette azt a 18-as törvény. Parlamenti szakbizottságok elôtt sajnos még egyik törvény sem szerepel, de mi ezeknek a parlament elé kerülését folyamatosan szorgalmazzuk. A mezôgazdasági miniszternek van egy tizennégy törvénytervezetet tartalmazó csomagja, ami magába foglalja az állattenyésztési törvénytervezetet, az állami gazdaságok átszervezésérôl szóló törvénytervezetet, különbözô mezôgazdasági hitelekrôl szóló javaslatokat. Sajnos a Világbankkal nem sikerült a fentebb említett törvények kifuttatásáról megegyezni, hiszen egyesek a mezôgazdaság támogatását szubvenciónak fogják fel. Ezt a Világbank és az Európai Unió nem támogatja. Személyes véleményem az, hogy a Világbank olyasmiket akar Romániára erôltetni, amit ôk sem tudtak harminc év alatt megoldani, hiszen köztudott, hogy az Unión belül mûködik a mezôgazdasági hitelek folyósítása, állami támogatása ilyen vagy olyan elnevezés alatt.
– Mennyire segíti elô a törvény a lakosság boldogulását a mezôgazdasági szférában?
– Azt csak szlogenként lehet emlegetni, hogy az ország mezôgazdasága az aktív lakosság hány százalékát foglalkoztatja majd a jövôben. Az Európai Unión belül is nagyon tág keretek között változik ez a százalékos arány, hiszen a 4–8 százalékos holland-német modelltôl egészen a 65–70%-ot foglalkoztató portugál-török modellig nagyon széles a skála. Ez utóbbi országokban nem kimondottan a piacorientált, gazdaságos termelés a magas foglalkoztatási arány közvetlen oka, hanem a kisfarmok elterjedése. Elvégre, ha egy család megél az általa termelt termékek hasznából, akkor ez a rendszer megóvja az államot a különbözô szociális feszültségek jelentkezésétôl és az emberek nem vonulnak az utcára. Valahogy így kellene megoldani a Földtörvény által a népesség szociális problémáit is, és ebben a szellemben gondolkodni a jelenlegi mezôgazdaság átszervezésérôl.
– A koalíción belül is vitát kavart, hogy melyik törvénytervezet kerüljön a szenátorok elé megszavazás végett. Miben különbözik az elfogadott szabályozás a Triøã Fãniøã-féle változattól?
– A Triøã Fãniøã-féle változat mindenképen egyfajta etatista modellnek a védelmét jelentette, vagyis a centralizált államhatalom beavatkozását tartotta fontosnak, még akkor is, ha ô ezt a termelésért való aggódás leple mögé rejtette. Mi nem ezt a modellt támogatjuk a Földtörvény által és a késôbbiekben elfogadásra kerülô törvénytervezetekkel sem.