RMDSZ TÁJÉKOZTATÓ

 

 

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                         Szerkeszti: K. Bodor András

1999. december 6., hétfô VII. évfolyam, 1615. szám

 

1. SZET- és SZKT-ülés Marosvásárhelyen
2. A SZET és az SZKT nyilatkozatai
3. SZET- és SZKT-ülés Marosvásárhelyen

***      1999. december 3-án és 4-én Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Egyeztetô Tanács. A szakbizottsági tevékenységeken kívül a SZET meghatározta az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma szaktestületeinek összetételét, és elfogadta az Alkuratórium 2000. évi stratégiáját.

1999. december 3-án délután együttes ülést tartott az RMDSZ két vezetô testülete, a Szövetségi Képviselôk Tanácsa és a Szövetségi Egyeztetô Tanács. A szövetségi elnök politikai tájékoztatójának és a novemberi MÁÉRT-ülésrôl tartott beszámolójának meghallgatása után a két testület megemlékezett a forradalom 10. évfordulójáról és nyilatkozatot fogadott el az Agache-ügyben. (Mindkét nyilatkozatot teljességében közöljük). Ezután a Szövetségi Operatív Tanács mûködési szabályzatának megvitatása és elfogadása következett, majd a résztvevôk meghallgatták az ügyvezetô elnök jelentését a szövetség helyzetérôl.

Politikai beszámolójában Markó Béla az RMDSZ kitartó parlamenti munkájának és kormányzati szerepvállalása kétségtelen eredményeiként könyvelte el a Földtörvény és a Köztisztviselôk státusáról szóló törvény kisebbségünket kedvezôen érintô rendelkezéseit, ugyanakkor megemlítette, hogy késik a Helyhatósági, illetve a Választási törvény megszavazása. A választások közeledtével máris jelentkezô és várhatóan felerôsödô nacionalista megnyilatkozásokra figyelmeztetve a szövetségi elnök úgy fogalmazott, hogy a gyulafehérvári incidensek egyenes következményei az aradiaknak, és ennek kapcsán szükségesnek látja a koalíciós partnerek és az állam illetékes intézményeinek erélyesebb fellépését. Az ország európai integrációjával kapcsolatban kifejezte meggyôzôdését, hogy Romániát az EU közeli helsinki értekezletén meghívják az integrációs tárgyalások megkezdésére, ami kétségtelenül megnöveli majd a koalíció választási esélyeit. Az RMDSZ-nek mindent el kell követnie azért, hogy ez a koalíció további négy évre megôrizze a hatalmat, s ennek érdekében komolyan fel kell készülnie a választásokra.

A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom javasolta, hogy az SZKT és a SZET határolódjon el Tôkés László tiszteletbeli elnöknek 1999. november 18-án a sajtóban napvilágot látott nyilatkozatától, mely szerint az RMDSZ „egy kommunista jellegû párt”, annak „vezetôségét kommunista jellegû megnyilvánulás, totalitarizmus és intolerancia jellemzi”. A forradalom és az RMDSZ megalakulásának 10. évfordulójára való tekintettel az SZKT és a SZET elnapolta a Tôkés László által megfogalmazott súlyos vádak megvitatását, de a szövetségi elnök felszólította Tôkés Lászlót, hogy vonja vissza alaptalan vádjait.

Az együttes ülést követôen az SZKT megtartotta soros ülését, melynek napirendjén a parlamenti frakciók szabályzatának elfogadása, az önkormányzati választások elôkészítésével kapcsolatos szabályozás megvitatása és elfogadása, valamint interpellációk szerepeltek.

Ugyancsak napirenden szerepelt a belsô választások szabályozásának megvitatása és elfogadása, de az SZKT úgy döntött, hogy külön ülést fog szentelni ennek a témának.

 

2. A SZET és az SZKT nyilatkozatai

 

NYILATKOZAT

 

A Románia jelenkori történelmébe döntô változást hozó 1989. decemberi népi megmozdulás tizedik évfordulójának közeledtekor a Szövetségi Egyeztetô Tanács és a Szövetségi Képviselôk Tanácsa kegyelettel emlékezik meg a mártírokról, akik a diktatúraellenes tüntetések során életükkel fizettek bátor kiállásukért, és nagyrabecsülésérôl biztosítja mindazokat, akik az elsô vonalban küzdöttek a Ceaušescu kommunista rendszerének megbuktatásáért. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy ezekben a mozgalmakban az ország állampolgárai nemzetiségi különbség nélkül vettek részt. Tôkés László akkori temesvári lelkész következetes szembeszegülése a diktatúrát fenntartó elnyomó gépezettel szikrája volt az általános elégedetlenség forradalmi mozgalommá válásának.

Az azóta eltelt tíz évet elemezve megállapíthatjuk, hogy jelentôs lépések történtek Románia demokratikus fejlôdésében, létrejött és mûködik a többpárti parlamenti rendszer, megteremtôdtek a piacgazdaság csírái, valós tény a szólás- és a gyülekezési szabadság, van valamelyes elôrehaladás a kisebbségek jogainak biztosítása terén, közeledtünk az európai integrációhoz.

Ugyanakkor azt is meg kell állapítanunk, hogy Románia utóbbi tíz éves történelmét számtalan visszalépés, látszatintézkedés, megtorpanás jellemezte mind a gazdasági szférában, mind a társadalom átalakításának folyamatában. Ennek következménye a külföldi tôke viszonylag gyenge jelenléte a romániai gazdaságban, a magánosítás elhúzódása, az adminisztráció decentralizálásának késleltetése, a nacionalizmus és az idegengyûlölet erôteljes megnyilvánulása a közéletben, a civiltársadalom nem kielégítô fejlettsége, a polgári öntudat fejletlensége, az életszínvonal csökkenése.

A hivatalos adatok szerint is Románia lakosságának 10,5 százalékát alkotó nemzeti kisebbségek sajátos igényeinek törvények általi biztosítása még mindig nem teljes, habár ez az európai és az euroatlanti integráció egyik politikai feltétele. Késik a kisebbségi egyházak javainak visszaszolgáltatása, amit  sürgôsen teljesítendô feltételként jelölt meg az Európa Tanács Románia felvételekor. A kisebbségek nyelvhasználatát szavatoló helyi közigazgatási törvény elfogadása évek óta húzódik. Az önálló magyar egyetem állampolgári jogon igényelt visszaállítása adminisztratív kérdésbôl hamis politikai tétté torzult.

10 évvel az 1989-es decemberi fordulat után, az Európai Unió helsinki értekezletének elôestéjén, ahol Románia sorsát hosszú idôre eldöntô határozat születhet, a Szövetségi Egyeztetô Tanács és a Szövetségi Képviselôk Tanácsa felhívja az ország minden politikai felelôsséget érzô állampolgárát, hogy ennek teljes tudatában vonja le az elmúlt évtized tanulságait, és a hibákból okulva tevékenykedjen a jövôben a demokrácia és a piacgazdaság kiteljesítése, az ország mielôbbi európai integrációja érdekében.

 

Marosvásárhely, 1999. december 3.

 

                                                                                      Szövetségi Egyeztetô Tanács

                                                                                    Szövetségi Képviselôk Tanácsa

 

NYILATKOZAT

 

Megerôsítve az SZKT 1999. február 28-i nyilatkozatában közzétett véleményét, a Szövetségi Egyeztetô Tanács és a Szövetségi Képviselôk Tanácsa határozottan igazságtalannak és diszkriminatívnak tartja a bukaresti táblabíróság által az úgynevezett Agache-per feljebbviteli tárgyalásán hozott ítéletet. Ismételten bebizonyosodott, hogy az igazságszolgáltatás reformja továbbra is felemás. Ez az ítélet azt a korábban is érvényesülô szemléletet tükrözi, amely a Hargita és Kovászna megyékben 1989 decemberében lezajlott forradalmi eseményeket Románia más régióiban történt hasonló eseményektôl következetesen eltérôen kezeli a magyar résztvevôk esetében. Ugyanakkor azokat szolgálja, akiknek politikai érdeke az etnikai ellentétek szítása, a konfrontáció légkörének fenntartása, valamint, 10 év eltelte után is, az 1989 decemberi események teljes és valós feltárásának megakadályozása.

Az RMDSZ támogatja a döntés ellen benyújtott fellebbezéseket és ismételten hangsúlyozza, hogy meggyôzôdése szerint a törvény elôtti egyenlôség biztosítása, a hatalmi ágaknak a jogállamiság és a demokrácia elveinek tiszteletben tartásával történô mûködése közös érdeke az ország valamennyi polgárának.

 

Marosvásárhely, 1999. december 3.

 

                                                                                      Szövetségi Egyeztetô Tanács

                                                                                    Szövetségi Képviselôk Tanácsa