*** Markó Béla szövetségi elnök 1999. augusztus 5-én, a következô levelet intézte Emil Constantinescu államelnökhöz, Radu Vasile miniszterelnökhöz, Valeriu Stoica igazságügy miniszterhez, Ion Diaconescuhoz, a KDNPP elnökéhez, Petre Romanhoz, a DP elnökéhez, Mircea Ionescu Quintushoz, az NLP elnökéhez és Sergiu Cunescuhoz, elnökéhez:
Az elállamosított ingatlanok visszajuttatása fontos célkitûzése az egész koalíciónak, és ennek a kérdésnek a megoldása kiemelt helyen szerepel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség programjában is.
Ugyanakkor mindenképpen emlékeztetni szeretném Önt, hogy 1989. után, a visszaadandó tulajdonok közül a nemzetközi fórumok figyelmének középpontjában volt az egyházaktól elállamosított javak kérdése. Explicit módon szerepelt ez az igény az Európa Tanács Romániáról szóló felvételi határozatában (Aviz 176), és határozottan megfogalmazták ezt a kérést a nyugati kormányok, köztük az Egyesült Államok képviselôi is.
Ilyen elôzmények után, amint ezt már többször is kifejtettem, számunkra teljesen érthetetlen, hogy az ingatlanok visszaadásáról szóló, a kormány által benyújtott és a Képviselôház illetékes bizottsága által most tárgyalt törvénytervezet egyik cikkelye szerint ez a törvény az egyházi javakra nem fog vonatkozni.
Ezek szerint fel kell tennem a kérdést: azok, akik ezt az egyébként nagyon fontos törvénytervezetet ebben a formájában akarják elfogadtatni, pontosan azt a problémát nem akarják megoldani, amely belpolitikailag is rendkívül fontos, és a nemzetközi közvéleményt is a leginkább foglalkoztatja?
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikusai kormányüléseken is, a szakbizottság ülésén is kérték ennek a súlyos mulasztásnak a korrigálását, de mindmáig eredménytelenül. Arra gondolok, hogy esetleg az ortodox egyház és a görög-katolikus egyház közti tulajdonvita miatt nem akarják egyesek ezt a kérdést most napirendre tûzni. Egy ilyen vita miatt véleményem szerint nem szenvedhet a többi egyház, másrészt pedig ezt a sajátos kérdést valóban el lehetne különíteni a törvénytôl, mert az ortodoxok és a görög-katolikusok közti nézetkülönbség esetén a vitatott ingatlanok nem az állam tulajdonában vannak.
Kérem, vesse latba minden befolyását, hogy az egyházaknak visszajuttatandó javak is bekerüljenek az említett törvénybe, mert ez így méltányos, és az állam és az egyházak viszonyának rendezéséhez elengedhetetlenül szükséges.
Mi méltányoljuk azt, hogy kormányrendelettel néhány egyházi ingatlan visszakerült a jogos tulajdonosokhoz, és sürgôsen szükség lenne újabb ilyen kormányrendeletekre, de ez csupán elenyészô töredéke az elállamosított javaknak, és a globális rendezést nem helyettesítheti.
Segítségét elôre is köszönöm.
Ôszinte tisztelettel:
Markó Béla
az RMDSZ elnöke
*** Újabb iskolával gyarapodott a romániai magyar tanintézetek száma. A tanügyminiszter 1999. augusztus 2-án, rendelettel hagyta jóvá az Erdélyi Református Egyházkerület és a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Középiskola kérését, hogy az eddig az utóbbi intézmény keretében mûködô református osztályokból önálló jogi személyiséggel rendelkezô, magyar oktatási nyelvû Református Középiskola jöjjön létre. Az intézkedés nem érinti a Bolyai Farkas Középiskola oktatási profilját és vezetôi struktúráját.
A mûködését az 1999–2000-es, iskolai évtôl kezdô marosvásárhelyi Református Középiskola a Bolyai Farkas Középiskola épületének egyik szárnyában kap helyet.
*** 1999. augusztus 5-én, Kolozsváron ülést tartott az SZKT belsô választásokat elôkészítô bizottsága.
A Szatmári Tibor elnökletével összeült testület megvitatta annak a széles konzultációnak az eredményeit, amelynek során a bizottság kikérte a területi szervezetek, a platformok, a Magyar Ifjúsági Tanács és a Szövetségi Egyeztetô Tanács véleményét a belsô választások lebonyolításának módozataival kapcsolatban. A beérkezett vélemények alapján a bizottság úgy döntött, hogy tekintettel a szükséges teendôkre és a hátralevô rövid idôre, javasolja a Szövetségi Képviselôk Tanácsának, hogy vizsgálja felül a november 15-i, idôpontot. A bizottság ugyanakkor javasolja, hogy az SZKT megválasztásának módozata egységes legyen, és tekintettel arra, hogy a szórványmegyék többségében nem kivitelezhetô a közvetlen választás, javasolja, hogy az SZKT tagjait közvetett, elektoros módszerrel válassza meg a tagság.
Az ülésen meghívottként részt vett Nagy Zsolt ügyvezetô alelnök, belsô választási biztos.